Összefogás a parlagi sasok pusztításának visszaszorítására
2012-02-23 01:14:53
Öt év alatt, 2012 és 2016 között több mint kétmillió eurót költenek a parlagi sasok pusztításának visszaszorítására, illetve védelmére Magyarországon; a 75 százalékában uniós forrásból megvalósuló projektben részt vevő kilenc szervezet erről szerdán együttműködési megállapodást írt alá Budapesten.
Forrás: OBSERVER
Képek: JM
Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője a szervezetek közös sajtótájékoztatóján a büntetőjog által érvényesíthető szankciók mellett a megelőzés fontosságáról beszélt.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől példa nélkülinek és előremutató jellegűnek nevezte a projektet, és méltatta a szervezetek összefogását.
A parlagi sasról elmondta, hogy világszerte veszélyeztetett faj, Magyarországon 1980 elejére erősen lecsökkent az állományuk, mintegy húsz pár maradt. Ekkor egy védelmi programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 150 páros állományt tartanak nyilván. Ez európai populáció kétharmadát jelenti.
Horváth Márton, a projekt vezetője elmondta: a 2,1 millió eurós költségvetésből 33 akciót hajtanak végre húsz madárvédelmi területen. Ismertette: pontosabban szeretnék feltárni a mérgezéses eseteket, mert vannak olyan információik, hogy csak 10-15 százalékukra derül fény. A projekt keretében speciális mentőkutyás csapatokat is kialakítanak, valamint országos állatorvosi hálózatot hoznak létre. Annak érdekében, hogy megfigyeljék a madarakat, 30 példányra műholdas nyomkövetőt szerelnek. Műfészkeket hoznak létre, és etetik is az állatokat. A projekt egyik legkiemelkedőbb beruházásaként Jászberény térségében látogatóközpontot is kialakítanak.
A projektben a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Jászberényi Állat- és Növénykert, az Országos Magyar Vadászkamara és a Természetfilm.hu Egyesület vesz részt.
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A sajtótájékoztató teljes leirata - 2012.02.22.
- Köszöntök mindenkit a mai tájékoztatónkon. Lényegében a szervezetek között egy együttműködési megállapodás aláírásáról van szó, ami a védett és fokozottan védett madarakkal kapcsolatos bűncselekmények megnövekedése miatt vált szükségessé. Bemutatnám a résztvevőket: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől dr. Halmos György igazgató urat, a Természetfilm.hu Egyesülettől Molnár Attila Dávid elnök urat, a Jászberényi Állat- és Növénykerttől Felcsik Péter gyűjteményvezető urat, a Hortobágyi Nemzeti Parktól Szilágyi Gábor igazgató urat, a Bükki Nemzeti Parktól Grédics Szilárd igazgató urat, az Országos Magyar Vadászkamarától Kovács Gábor főmunkatárs urat, a Fővárosi Állat- és Növénykerttől dr. Persányi Miklós igazgató urat, és a Nemzeti Nyomozó Irodától Csízner Zoltán igazgató urat, akinek át is adnám a szót.
Csízner Zoltán, igazgató, Nemzeti Nyomozó Iroda: - Szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit, mind a sajtó képviselőit, mind pedig ennek a projektnek a partnerét, a partnerek képviselőit. Úttörő szerepben kezdünk meg egy közös munkát. A Nemzeti Nyomozó Irodán belül 2008-tól működik egy Környezeti Bűnözés Elleni Osztály, amelynek az elsődleges feladata a környezet és a természet ellen elkövetett bűncselekmények nyomozása, felderítése.Azt gondolom, hogy a büntetőjog által érvényesíthető szankciók mellett talán még fontosabb a megelőzés, hiszen egy bekövetkezett káreseményt, egy bekövetkezett pusztulást nagyon nehéz visszafordítani. Amennyiben ennek a bűnösét, elkövetőjét megtaláljuk, felderítjük, természetesen a jognak érvényt szerzünk, de ettől nem fog az az egyed vagy az az állat ismételten életre kelni. Tehát nagyon fontos, hogy ebben egy kicsit előre tudjunk gondolkodni, előre tudjunk tekinteni, és ezért örültünk nagyon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésének, hogy jelentkezhettünk, illetve partneri szerepet tudtunk vállalni. A parlagi sasok védelme az, ami ennek a projektnek a kiemelt célja: egy veszélyeztetett állatfajról van szó, azt gondolom, hogy erről majd a szakemberek fognak tudni igazából több részletet elmondani.
A mi oldalunkról egy olyan szerepvállalás, egy olyan feladat jelentkezett, amely talán egy kicsit túlmutat az általános kriminalisztikának a lehetőségein: újszerű, fontos feladat. Szeretnék a rendőrségi munkában egy olyan új gondolkodást, metodikát kitalálni, kidolgozni, amely ezeknek az ügyeknek a nyomozását, a felderítését - és mint említettem - elsősorban a megelőzését érvényre tudja juttatni. Ebben szeretnénk egy közös munkát, egy közös gondolkodást végig vinni a projektben résztvevő partnerekkel együtt, és azt gondolom, hogy hogy ha embereknek a gondolkodásmódját meg tudjuk változtatni, a visszatartó erőt egy kicsit fokozni tudjuk, akkor már nem haszontalan ez a projekt a rendőrség részéről.Ebben a projektben nagyon sok civil szervezet is részt vesz, és ha mindenki a maga kis célját eléri, akkor egy jelentős eredményt tudunk produkálni. Mielőtt átadnám a szót Halmos úrnak, most is szeretném megköszönni azoknak a munkatársaknak, kollegáknak a munkáját, akik ehhez a pályázathoz hozzátették a maguk szerepét, hiszen egy nagyon fontos és egy nagyon lényeges fejezeten vagyunk túl, elnyert pályázatról beszélhetünk, de az érdemi munka és a tényleges feladat ezt követően fog igazából jelentkezni,. Hangsúlyozom, hogy az eddigi feladat és az eddigi munka is nagyon fontos és nagyon lényeges volt. Úgyhogy tényleg köszönöm mindenkinek, aki ehhez bármit hozzátett, és átadnám a szót Halmos úrnak a továbbiakban.
Dr. Halmos György igazgató, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: - Köszönöm szépen ezeket a bevezető szavakat, és én is szeretnék köszönteni mindenkit: a sajtó képviselőit, kedves partnereinket. Különös öröm számomra, hogy ennek a projektnek a beindítását bejelenthetjük ma. Azért is különös öröm ez, mert úgy gondolom, ez az újszerű partnerség mindenképpen előremutató jellegű projektet tud majd elindítani, amire eddig nem nagyon volt példa: itt ülünk természetvédők, állatkertek képviselői, Nyomozó Iroda, természetfilmesek és a Madártani Egyesület és a Vadászkamara együtt, és közösen próbálunk egy problémára megoldást találni. Eddig nem igazán volt példa arra, hogy így tudtunk volna összefogni. Szeretnék bevezetőként néhány dián olyan előzményeket bemutatni, hogy mi is az az ok, az az ügy, ami elvezetett ehhez a partnerséghez, mielőtt majd kollegám bemutatná részletesen, hogy miről fog szólni a projekt. A projektünkhöz parlagi sasok illegális mérgezésének ügyei kerültek, amit ez a diakép is elég jól ábrázol. Szomorú problémáról van szó. A parlagi sasról nagyon röviden csak annyit, hogy ez a faj világszerte veszélyeztetett faj. Magyarországon 1980-ra, a '80-as évek elejére nagyon lecsökkent az állománya, a kipusztulás szélére sodródott, körülbelül 20 pár volt már csak Magyarországon, és ebben az időszakban kezdett el az állami természetvédelem nemzeti parkokkal és Madártani Egyesülettel közösen parlagi sas védelmi programba, amely az elmúlt évtizedekben elég sok erőfeszítéssel, de végül is eredményt tudott felmutatni.A tavalyi évben már körülbelül 150 páros állományt sikerült Magyarországon kimutatni. Ez az állomány nemcsak azért érdekes, mert emelkedett, de az európai uniós populációnak körülbelül kétharmada Magyarországon van.Hogy az Európai Unióban lesz-e parlagi sas vagy nem lesz, azon múlik, mit tudunk csinálni Magyarországon. A konkrét probléma kiemelten 2005-ben került elő, az első két mérgezett parlagi sas ekkor került meg, és az idei évben, ami egyértelműen bizonyíthatóan emberi pusztítás áldozata lett, az 59 példány. Ebből 41 példány mérgezett, kilenc példány, ami valószínűsíthetően mérgezett, illetve öt példány és két fészekalj pedig kilövés áldozatául esett. Ez csak a parlagi sas. Igazából amikor itt a mérgezésről beszélünk, akkor nemcsak a parlagi sasról van szó, illetve az illegális események kapcsán is egy sokkal szélesebb problémát próbálunk majd kezelni, merthogy az itt bemutatott esetek kapcsán is legalább ezer olyan más védett és fokozottan védett madárfaj példányának a mérgezéséről és lelövéséről tudunk beszámolni, amelyek között 80 rétisas, 15 kerecsensólyom van. Az idei év madarául választott egerészölyvből több mint 300 példány az, ami biztosan mérgezés áldozatául esett ebben az időszakban. A parlagi sasra visszatérve: van egy kimutatásunk arról, hogy az általunk elpusztulva talált, és beazonosított egyedeknél mik a fő pusztulási okok? Látható, hogy van egy nagyon jelentős rész, ami az áramütés, ez nem a mai projektünk, illetve a konferenciánknak a témája, viszont a legfontosabb okok a lelövés, illetve a mérgezés. Ezek együttesen több mint a 30 %-át teszi ki a pusztulási foknak. Nem tudjuk pontosan, hogy a maradékból mekkora arányban szerepelnek a mérgezéses esetek, de mindez igen jelentős mortalitási oka, pusztulási oka a parlagi sasnak. Ha ezt tudjuk kezelni, akkor jelentős eredményeket várhatunk a parlagi sas állomány további megőrzésében. A mérgezés 26 %, a lelövés 4 % ismereteink szerint. Láthatóan a 2005. év hívta fel kiemelten a figyelmet a problémára, de visszamenőleg is össze tudunk szedni adatokat, és látható, hogy 2005 után dinamikus növekedés volt az eseteknek a számában. Utána kicsit csökkent a romlás, de messze a régebbi szint fölött maradt. Így nagyon fontos, hogy ezt vissza tudjuk szorítani. Íme egy térkép, hogy az eddigi adatok alapján országosan hova koncentrálódtak ezek az esetek: látható, a nagyobb karikák nagyobb esetszámokat jelölnek. Az alföldi területeken, ott, ahova a projektünk is jelentős részben koncentrálni fog, kerültek elő legnagyobb részt ezek a mérgezett madarak. Ha az illegális mérgezési eseteink száma hasonló ütemben nő, mint eddig, akkor nagyon nagy kérdés, hogy mi történik a parlagi sas populációval. Elképzelhető, hogy ez a kipusztulás szélére sodorhatja. Ezért is ebben az újszerű partnerségben szeretnénk azért dolgozni, hogy ez ne történjen meg. Ahogy említettem, a parlagi sas megmentése a fő célunk, de szeretnénk, hogy ha ennek egy szélesebb hatása is lenne. Összességében az illegális cselekmények száma visszaszorulhat, és a későbbiekben más fajok esetében is nőne a populáció. Köszönöm szépen, és átadnám a projekt részletes bemutatására a szót Horváth Márton kollegámnak, aki a projekt vezetője.
Horváth Márton: - Nagyon szépen köszönjük a lehetőséget, hogy itt a Nemzeti Nyomozó Irodában bemutathatjuk ennek a projektnek a vázlatát. Ennek a parlagi sas védelmi projektnek a fantázianeve az, hogy Helikon. Ez egy - az Európai Unióban a Life Nature- projekt által támogatott pályázat keretein belül kerül megvalósításra. A projekt egy egyedülálló partnerség keretein belül került megvalósításra, ahogy ez már elhangzott. A koordináló kedvezményezője a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, partnerünk három nemzeti park igazgatóság, két állatkert, az Országos Magyar Vadászkamara, a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve a Természetfilm.hu egyesület. A projekt 2012. január 1-jével kezdődött, a mai napon hivatalosan aláírásra is kerülnek a partnerségi nyilatkozatok. Egy ötéves programról van szó, amelynek a költségvetése 2,1 millió euró körül van, ennek a 75 %-át az Európai Unió finanszírozza, 8 %-át a Vidékfejlesztési Minisztérium és 17 %-át a partnerek önerőből. A projekt keretében 33 akció kerül végrehajtásra, 20 madárvédelmi területet érintenek elsősorban ezek az akciók a Mosoni síktól a Zemplénig, az alföldi területeken keresztül egészen Békés, Csongrád megyéig ölelik fel a legfontosabb parlagi sas élőhelyeket. Nagyon röviden arról, hogy mik a főbb akciók: sokkal pontosabban fel szeretnénk tárni ezeket az eseteket. Egyes becslések szerint azoknak az illegális cselekedeteknek csak 15-20 %-ról értesülünk, amik védett madarak pusztulását okozzák. Egy nagyon fokozott terepi ellenőrzést szeretnénk végrehajtani a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatának a segítségével, illetve szeretnénk speciális kereső kutyás csapatokat kiképezni, amelyek az ország egész területén, de elsősorban a konfliktus- területeken folyamatos ellenőrzéssel fogják segíteni az elpusztult állatoknak, illetve az elpusztításukra kihelyezett csalétkeknek a megtalálását. A Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosainak koordinálására egy országos állatorvosi hálózatot kívánunk kialakítani. Itt elsősorban annak a körülbelül 10 %-nyi madárnak a sorsáról van szó, amelyek élve kerülnek meg. Sajnos a 90 %-uk az már elpusztultan kerül a természetvédelem kezére. Felelősségre szeretnénk vonni az elkövetőket, ebben nagyon nagy szerepe lesz a Nemzeti Nyomozó Iroda partnerségének. Ahogy elhangzott nagyon nehéz, kriminalisztikai módszerekkel nehezen feltárható esetekről van szó. A Nyomozó Iroda partnersége elő fogja tudni segíteni, hogy olyan precedens értékű ítéletek szülessenek, amik visszaszoríthatják ezeket az ügyeket. Az egyes példányokat követni szeretnénk: 30 példányra fogunk műholdas nyomkövetőt helyezni, és feltárjuk azokat az élőhelyeket, ahol a legtöbb ilyen probléma történik, és nyilván - mivel napi szinten, órás felbontásban kapjuk az adatokat -, bizonyos példányokat meg is fogunk tudni menteni nagy valószínűséggel. Természetesen a hagyományos védelmi eszközökkel segíteni is fogjuk a sasokat, műfészkeket helyezünk ki, etetjük őket bizonyos területeken, hogy a túlélésük növekedjen. Megpróbáljuk eloszlatni azokat a tévhiteket, amik sokszor a mérgezések hátterében vannak. Meg szeretnénk vizsgálni, hogy a hazai magyar apróvad gazdálkodásban, halászatban, a háziállat tartásban valójában milyen szerepe van a ragadozóknak, és mindenképpen szeretnénk közösen olyan módszereket kidolgozni a vadászokkal, a halászokkal, a gazdálkodókkal, amelyek úgy oldják meg az ő gazdálkodási lehetőségeiket is, hogy közben a természeti értékek megóvására is nagy hangsúlyt tudunk fektetni. Természetesen tájékoztatjuk az érdekelteket és a nagyközönséget mind honlapok, mind kiadványok, mind ilyen és ehhez hasonló sajtótájékoztatók keretében. Végül még kiemelnék egy jelentős beruházást, ami a projekt keretében Jászberény térségében fog megvalósulni. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság egy parlagi sas látogatóközpontot és tanösvényt fog kialakítani, amit a Madártani Egyesülettel közösen fogunk üzemeltetni. Remélhetően lesz egy olyan terepi bázis is, ahol a projektnek az összes eredményét be tudjuk mutatni mind a nagyközönség, mind pedig kifejezetten az érdekcsoportok számára.
- Köszönjük szépen. Megkérném az urakat a megállapodás aláírására. Természetesen utána lehet kérdéseket feltenni majd az ügyekkel kapcsolatban. Akkor várjuk a kérdéseket.
- Mi áll a mérgezések hátterében?
- Általában azt gondoljuk, hogy elsősorban a ragadozókkal kapcsolatos esetleges vélt kártétel kapcsán történnek.
- Tehát itt a gazdákra gondolnak?
- Voltaképpen ha apró vadról, esetleg háziállatokról, akár mint most a parlagi sasról beszélünk, akkor a vadászok is ellenőrzésre kerültek. Nagyon sokféle kártételről beszélhetünk, ami ilyen módon ahhoz vezethet, hogy az adott gazdálkodó vagy gazdasági szereplő megpróbál illegálisan fellépni ellenük
- Nem direkt a sasok ellen irányul ez a mérgezés, hanem valaminek a mellékterméke?
- . Kimutatható a direkt mérgezés, növényvédő szert direkt alkalmaznak. ..
- A méregkereső kutyákról mit lehet tudni, merthogy valamikor majd bevetésre fognak kerülni, ha minden igaz?
Horváth Márton: - A tervek szerint három méregkereső kutyaegység kerül kialakításra Magyarországon, egy Nyugat-Magyarországon, egy Közép-Magyarországon, illetve egy Délkelet-Magyarországon. Minden kutyás egységbe minimum két kiképzett kutya kerül. Erre az idei év áll nagyjából a rendelkezésünkre. Tehát jövő év elejére kell annak a rendszernek felállni, hogy ezek a kutyák, illetve a csapatok vezetői kiképzetten neki látnak a terepi munkáknak. Leghamarabb valószínűleg egy év múlva adhatunk arról hírt, hogy ennek milyen eredményei születnek.
- Ezek a kutyák folyamatosan fognak a helyi természetvédőkkel járőrözni?
Horváth Márton: - Igen. Körülbelül 400-450 ellenőrzés került betervezésre a projektbe. Tehát gyakorlatilag heti szinten valahol fognak történni ilyen ellenőrzések az országban. Nyilván kiemelten azokon a területeken, ahol ilyen konfliktus már előfordult.
- Ehhez kapcsolódna a kérdésem,:a kutyákat ki adja, a rendőrségtől, vagy honnan szerzik a kutyákat?
Horváth Márton: - A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fog ebből a célból megfelelő fajtájú kutyákat vásárolni, és ezek kiképzését a rendőri szervekkel közösen fogjuk elvégezni.
Susánszki László, Tv2 Tények: Azt szeretném kérdezni ezredes úrtól, hogy milyen lesz a gyakorlati felépítése a Nemzeti Nyomozó Irodának? Koordinációs, operatív dolgokra kell gondolni, vagy mit fog csinálni?
Csízner Zoltán, igazgató, Nemzeti Nyomozó Iroda: - Mint említettem, próbálunk egy egységes metodikát kidolgozn, hiszen ezekben az ügyekben nem csupán a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat büntetőeljárásokat, hiszen itt el kell különíteni, hogy szándékos vagy gondatlan mérgezésről van-e szó. A büntetési tételek mások,az eljárás menete elég sokrétű, és ahány szerv, legyen az rendőri vagy akár ügyészi szervezet, annyiféleképpen értékel, értelmez bizonyos dolgokat. Ezért szeretnénk egy rendet, egy rendszert, egy metodikai egységet, gondolkodást kialakítani, ami meghozza majd az eredményét, hiszen minél eredményesebben lehet fellépni egy-egy mérgezéssel, egy-egy ilyen bűncselekménnyel szemben, annál inkább lesz elrettentő ereje ezeknek az eljárásoknak.
- Köszönjük szépen.
További cikkek Itthon témában:
• Wahrmann Mór érem az Audi Hungaria ügyvezető igazgatójának »
• Nem a Boeing miatt a szakadt le a plafon »
